Az elme karteziánus fogalma
Tézisem szerint Descartes kritériuma arra vonatkozóan, hogy az elmére mely predikátumok lehetnek igazak, a következő S-sémával fejezhető ki: szükségszerűen igaz, hogy ha S azt gondolja, hogy ő j-t teszi, akkor ő j-t teszi. Eszerint valamely j predikátum akkor és csak akkor mentális, ha kielégíti az...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Eötvös Loránd University
2017-10-01
|
| Series: | Elpis |
| Subjects: | |
| Online Access: | https://ojs.elte.hu/elpis/article/view/7711 |
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Tézisem szerint Descartes kritériuma arra vonatkozóan, hogy az elmére mely predikátumok lehetnek igazak, a következő S-sémával fejezhető ki: szükségszerűen igaz, hogy ha S azt gondolja, hogy ő j-t teszi, akkor ő j-t teszi. Eszerint valamely j predikátum akkor és csak akkor mentális, ha kielégíti az S-sémát. Ha viszont j állítható ugyan az emberről, de nem elégíti ki az S-sémát, akkor j testi predikátum. Az S-sémával bizonyítom, hogy a „gondol”, „megért”, „észlel”, „érez”, „akar” mentális predikátumok, míg a „sétál” testi predikátum. Ezt követően amellett érvelek, hogy Descartes elmefilozófiája szerint az S-sémában szereplő „gondolja” kifejezés mentális predikátumok esetén azt jelenti, hogy S közvetlenül a tudatában van elméje tevékenységeinek. A továbbiakban azt vizsgálom, hogy Descartes szerint S mennyiben rendelkezik inkorrigibilis tudással elméje tevékenységeire vonatkozóan, s azok mennyiben transzparensek a számára. Ennek kapcsán megállapítható, hogy Descartes szerint S számára elméje nem minden tevékenysége és tartalma aktuálisan tudatos, s így azok tekintetében elméje aktuálisan nem transzparens a számára. Ezáltal Descartes elmefogalmáról annak közismert értelmezésénél összetettebb és árnyaltabb kép rajzolódik ki előttünk.
|
|---|---|
| ISSN: | 1788-8298 2732-3684 |