Filozófiai tudás vs. filozofálás: A közösségi filozofálás praxisa
A filozófiára visszatérve: a filozófia inkább tudás vagy a teljes életmódra kiható folyamat? Egy igazi filozófus – a lehetőség első mámorán túljutva – valóban bevenné a filozófiai tudást azonnal rendelkezésére bocsátó kapszulát? Inkább választaná az instant tudást, mint a folytonos keresést és vizs...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Eötvös Loránd University
2017-10-01
|
| Series: | Elpis |
| Subjects: | |
| Online Access: | https://ojs.elte.hu/elpis/article/view/7721 |
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| _version_ | 1832586449232330752 |
|---|---|
| author | László Nemes |
| author_facet | László Nemes |
| author_sort | László Nemes |
| collection | DOAJ |
| description |
A filozófiára visszatérve: a filozófia inkább tudás vagy a teljes életmódra kiható folyamat? Egy igazi filozófus – a lehetőség első mámorán túljutva – valóban bevenné a filozófiai tudást azonnal rendelkezésére bocsátó kapszulát? Inkább választaná az instant tudást, mint a folytonos keresést és vizsgálódást? Szókratész, az európai filozófiai gondolkodás megalapítója, amikor bevádolását követően azzal a dilemmával került szembe, hogy megóvhatja életét, ha felhagy a filozofálás napi szokásával, inkább a halált választotta, azt vallva, hogy filozofálás nélkül az emberi élet mit sem ér. Szókratész számára a filozófia folytonos vizsgálódás és önreflexió volt, aligha hinnénk, hogy bevette volna a gondolatkísérletben megjelenő mindentudó tablettát. Szókratész számára nem a tudás, hanem a filozofálás folyamata, napi gyakorlása volt fontos.
Ez a dilemma a filozófia természetével kapcsolatban is lényegi kérdéseket vet fel. A filozófiát tekinthetjük tartalmánál fogva egyfajta tudásnak, de tekinthetjük folyamatnak is: a filozofálás szokásszerű gyakorlásának. Ez a különbségtétel eltérő felfogásokat sugall a filozófia mibenlétére, megismerési és társadalmi szerepére, céljaira, ezzel együtt intézményes kereteire vonatkozóan is. Amennyiben a filozófiát elsősorban tudásnak tekintjük, a filozófust kutatónak tételezzük, ha viszont inkább a filozofálás gyakorlatára összpontosítunk, a filozófia inkább egyfajta életmódként jelenik meg. Ez arról is szól, hogy kit tekinthetünk filozófusnak és hány embert érint a filozófia. Ha filozófia jórészt kutatás, s így a kutatókra korlátozódik, csak kevés embert érint, ha inkább életmódként tekintünk rá, sokkal tágabb az a társadalmi réteg, amely ebben érintett lehet.
|
| format | Article |
| id | doaj-art-e520fa9d997540088ee5c971dd6b9ac0 |
| institution | Kabale University |
| issn | 1788-8298 2732-3684 |
| language | English |
| publishDate | 2017-10-01 |
| publisher | Eötvös Loránd University |
| record_format | Article |
| series | Elpis |
| spelling | doaj-art-e520fa9d997540088ee5c971dd6b9ac02025-01-25T17:58:22ZengEötvös Loránd UniversityElpis1788-82982732-36842017-10-0110210.54310/Elpis.2017.2.127442Filozófiai tudás vs. filozofálás: A közösségi filozofálás praxisaLászló Nemes0Eszterházy Károly Egyetem A filozófiára visszatérve: a filozófia inkább tudás vagy a teljes életmódra kiható folyamat? Egy igazi filozófus – a lehetőség első mámorán túljutva – valóban bevenné a filozófiai tudást azonnal rendelkezésére bocsátó kapszulát? Inkább választaná az instant tudást, mint a folytonos keresést és vizsgálódást? Szókratész, az európai filozófiai gondolkodás megalapítója, amikor bevádolását követően azzal a dilemmával került szembe, hogy megóvhatja életét, ha felhagy a filozofálás napi szokásával, inkább a halált választotta, azt vallva, hogy filozofálás nélkül az emberi élet mit sem ér. Szókratész számára a filozófia folytonos vizsgálódás és önreflexió volt, aligha hinnénk, hogy bevette volna a gondolatkísérletben megjelenő mindentudó tablettát. Szókratész számára nem a tudás, hanem a filozofálás folyamata, napi gyakorlása volt fontos. Ez a dilemma a filozófia természetével kapcsolatban is lényegi kérdéseket vet fel. A filozófiát tekinthetjük tartalmánál fogva egyfajta tudásnak, de tekinthetjük folyamatnak is: a filozofálás szokásszerű gyakorlásának. Ez a különbségtétel eltérő felfogásokat sugall a filozófia mibenlétére, megismerési és társadalmi szerepére, céljaira, ezzel együtt intézményes kereteire vonatkozóan is. Amennyiben a filozófiát elsősorban tudásnak tekintjük, a filozófust kutatónak tételezzük, ha viszont inkább a filozofálás gyakorlatára összpontosítunk, a filozófia inkább egyfajta életmódként jelenik meg. Ez arról is szól, hogy kit tekinthetünk filozófusnak és hány embert érint a filozófia. Ha filozófia jórészt kutatás, s így a kutatókra korlátozódik, csak kevés embert érint, ha inkább életmódként tekintünk rá, sokkal tágabb az a társadalmi réteg, amely ebben érintett lehet. https://ojs.elte.hu/elpis/article/view/7721praxis-vita |
| spellingShingle | László Nemes Filozófiai tudás vs. filozofálás: A közösségi filozofálás praxisa Elpis praxis-vita |
| title | Filozófiai tudás vs. filozofálás: A közösségi filozofálás praxisa |
| title_full | Filozófiai tudás vs. filozofálás: A közösségi filozofálás praxisa |
| title_fullStr | Filozófiai tudás vs. filozofálás: A közösségi filozofálás praxisa |
| title_full_unstemmed | Filozófiai tudás vs. filozofálás: A közösségi filozofálás praxisa |
| title_short | Filozófiai tudás vs. filozofálás: A közösségi filozofálás praxisa |
| title_sort | filozofiai tudas vs filozofalas a kozossegi filozofalas praxisa |
| topic | praxis-vita |
| url | https://ojs.elte.hu/elpis/article/view/7721 |
| work_keys_str_mv | AT laszlonemes filozofiaitudasvsfilozofalasakozossegifilozofalaspraxisa |