Vállalati szabályozás és társadalmi feljebb lépés a félperiférián: a magyarországi ruházati ipar esete
A ruházati ipar közismerten kiterjedt és átláthatatlan ellátási láncokkal rendelkezik. Az 1990-es években a fejlődő országok jelentős csoportja lépett be az ágazatba az exportorientált iparosítás révén. A korai globális értéklánc elmélet nagy része ezekre az országokra, és különösen a nemzetgazdasá...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network
2025-06-01
|
| Series: | Tér és Társadalom |
| Subjects: | |
| Online Access: | https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3604 |
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| _version_ | 1849686190907719680 |
|---|---|
| author | Emese Dobos |
| author_facet | Emese Dobos |
| author_sort | Emese Dobos |
| collection | DOAJ |
| description |
A ruházati ipar közismerten kiterjedt és átláthatatlan ellátási láncokkal rendelkezik. Az 1990-es években a fejlődő országok jelentős csoportja lépett be az ágazatba az exportorientált iparosítás révén. A korai globális értéklánc elmélet nagy része ezekre az országokra, és különösen a nemzetgazdaságok és beszállítók gazdasági feljebb lépésére összpontosított. Míg a köztudat a sweatshopokat a fejlődő országokhoz köti, addig fejlett országokban is előfordulnak kizsákmányoló munkakörülmények. Mindazonáltal számos, félperiférikus közép- és kelet-európai ország már évtizedek óta részt vett a nemzetközi ruházati termelésben, főként nyugat-európai divatmárkák számára végzett, jelentős bérmunkák révén. A ruházati ipar főként nők, megváltozott munkaképességűek körében és periférikus térségekben jelentős foglalkoztató.
A kutatás főként kvalitatív kutatási módszerekkel – dokumentum- és sajtóelemzés,valamint szakértői interjúk segítségével – vizsgálja, hogy a rendszerváltás óta társadalmi feljebb- vagy visszalépés történt-e a magyarországi ruházati iparban. A kutatás tehát a magyarországi ruházati ipar példáját vizsgálja mint egy félperifériás gazdaság leíró esetét. A tanulmány fő következtetése az, hogy még ha a nemzeti jogszabályok egyre inkább sértik is a munkavállalók érdekeit, a helyi vezetés, a közvetlen munkáltató az, amely a legnagyobb hatást gyakorolja a ruhaipari dolgozók társadalmi feljebb lépésének különböző aspektusaira. Ezt támasztja alá például a darabbér gyakorlata, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltatók még a nemzeti minimálbért sem fizetik ki a ruhaipari dolgozóknak, és ahogy a szakértők is beszámoltak róla, a munkáltatók gyakran megszegik a magyar munkajogot. A vezető vállalatok, bár alacsonyan tartják a munkaerőköltségeket, nem befolyásolják olyan jelentős mértékben a magyarországi munkakörülményeket, mint azt a korábbi empirikus kutatások állítják.
|
| format | Article |
| id | doaj-art-b414792d64484a84a441425804ea8d85 |
| institution | DOAJ |
| issn | 0237-7683 2062-9923 |
| language | English |
| publishDate | 2025-06-01 |
| publisher | Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network |
| record_format | Article |
| series | Tér és Társadalom |
| spelling | doaj-art-b414792d64484a84a441425804ea8d852025-08-20T03:22:48ZengCentre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research NetworkTér és Társadalom0237-76832062-99232025-06-0139210.17649/TET.39.2.3604Vállalati szabályozás és társadalmi feljebb lépés a félperiférián: a magyarországi ruházati ipar eseteEmese Dobos0https://orcid.org/0000-0002-0170-8997HUN-REN Közgazdaság- és Tudományi Kutaközpont Világgazdasági Intézet A ruházati ipar közismerten kiterjedt és átláthatatlan ellátási láncokkal rendelkezik. Az 1990-es években a fejlődő országok jelentős csoportja lépett be az ágazatba az exportorientált iparosítás révén. A korai globális értéklánc elmélet nagy része ezekre az országokra, és különösen a nemzetgazdaságok és beszállítók gazdasági feljebb lépésére összpontosított. Míg a köztudat a sweatshopokat a fejlődő országokhoz köti, addig fejlett országokban is előfordulnak kizsákmányoló munkakörülmények. Mindazonáltal számos, félperiférikus közép- és kelet-európai ország már évtizedek óta részt vett a nemzetközi ruházati termelésben, főként nyugat-európai divatmárkák számára végzett, jelentős bérmunkák révén. A ruházati ipar főként nők, megváltozott munkaképességűek körében és periférikus térségekben jelentős foglalkoztató. A kutatás főként kvalitatív kutatási módszerekkel – dokumentum- és sajtóelemzés,valamint szakértői interjúk segítségével – vizsgálja, hogy a rendszerváltás óta társadalmi feljebb- vagy visszalépés történt-e a magyarországi ruházati iparban. A kutatás tehát a magyarországi ruházati ipar példáját vizsgálja mint egy félperifériás gazdaság leíró esetét. A tanulmány fő következtetése az, hogy még ha a nemzeti jogszabályok egyre inkább sértik is a munkavállalók érdekeit, a helyi vezetés, a közvetlen munkáltató az, amely a legnagyobb hatást gyakorolja a ruhaipari dolgozók társadalmi feljebb lépésének különböző aspektusaira. Ezt támasztja alá például a darabbér gyakorlata, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltatók még a nemzeti minimálbért sem fizetik ki a ruhaipari dolgozóknak, és ahogy a szakértők is beszámoltak róla, a munkáltatók gyakran megszegik a magyar munkajogot. A vezető vállalatok, bár alacsonyan tartják a munkaerőköltségeket, nem befolyásolják olyan jelentős mértékben a magyarországi munkakörülményeket, mint azt a korábbi empirikus kutatások állítják. https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3604ruházati iparglobális értékláncokszabályozástársadalmi feljebb lépés |
| spellingShingle | Emese Dobos Vállalati szabályozás és társadalmi feljebb lépés a félperiférián: a magyarországi ruházati ipar esete Tér és Társadalom ruházati ipar globális értékláncok szabályozás társadalmi feljebb lépés |
| title | Vállalati szabályozás és társadalmi feljebb lépés a félperiférián: a magyarországi ruházati ipar esete |
| title_full | Vállalati szabályozás és társadalmi feljebb lépés a félperiférián: a magyarországi ruházati ipar esete |
| title_fullStr | Vállalati szabályozás és társadalmi feljebb lépés a félperiférián: a magyarországi ruházati ipar esete |
| title_full_unstemmed | Vállalati szabályozás és társadalmi feljebb lépés a félperiférián: a magyarországi ruházati ipar esete |
| title_short | Vállalati szabályozás és társadalmi feljebb lépés a félperiférián: a magyarországi ruházati ipar esete |
| title_sort | vallalati szabalyozas es tarsadalmi feljebb lepes a felperiferian a magyarorszagi ruhazati ipar esete |
| topic | ruházati ipar globális értékláncok szabályozás társadalmi feljebb lépés |
| url | https://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3604 |
| work_keys_str_mv | AT emesedobos vallalatiszabalyozasestarsadalmifeljebblepesafelperiferianamagyarorszagiruhazatiiparesete |