Svábok nyomában Azerbajdzsán földjén
Tanulmányomban a 19. század első felében az Orosz Birodalom dél-kaukázusi vidékére, a mai Azerbajdzsán észak-nyugati területére betelepült sváb lakosság 19-20. századi gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetét mutatom be. A sváb lakosság a zömében a napóleoni háborúk során megtépázott német Würt...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Human Exchange Foundation
2025-06-01
|
| Series: | Humán Innovációs Szemle |
| Subjects: | |
| Online Access: | https://ojs.ppke.hu/hisz/article/view/1377 |
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| _version_ | 1850157295347957760 |
|---|---|
| author | Zoltán Eperjesi |
| author_facet | Zoltán Eperjesi |
| author_sort | Zoltán Eperjesi |
| collection | DOAJ |
| description | Tanulmányomban a 19. század első felében az Orosz Birodalom dél-kaukázusi vidékére, a mai Azerbajdzsán észak-nyugati területére betelepült sváb lakosság 19-20. századi gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetét mutatom be. A sváb lakosság a zömében a napóleoni háborúk során megtépázott német Württembergi Királyság területéről a rossz gazdasági körülmények, valamint a vallási megkülönböztetés és üldöztetés miatt a jobb élet és megélhetés, valamint vallásszabadság reményében, I. Sándor orosz cár gazdasági kedvezményekkel kecsegtető hívó szavára, a Duna folyón lecsorogva, a Fekete tenger mentén végig haladva érte el a Dél-Kaukázus nyugati részeit, ahol településeket hoztak létre. A kezdeti nagyon komoly nehézségeket követően a sváb lakosság, akárcsak Kelet-Európa többi részén, mint például a Magyar Királyság bánsági, bácskai területein, Besszarábiában, illetve az Orosz Birodalom különböző régióiban (Fekete-tenger partvidéke, Volga mente) virágzó mezőgazdasági és bortermelő kultúrát, magas színvonalú kézművesipart és jelentős kereskedelmi központokat hozott létre. Az 1920 utáni szovjet kommunista rendszer államosította a korábbi német mezőgazdasági és ipari termelő- és kereskedelmi üzemeket. Miután a harmadik birodalom megtámadta a Szovjetuniót, a Dél-Kaukázus területén élő németeket, így az Azerbajdzsáni Szocialista Szovjet Köztársaság területén élő németeket is a kollektív bűnösség elve alapján az 1940-es évek során Kazahsztánba és Szibériába deportálták. Így ért véget a bő százhúsz évig tartó dél-kaukázusi virágzó sváb történelem és kultúra. |
| format | Article |
| id | doaj-art-7faa90a61c9243f5ba8c87699f9f944f |
| institution | OA Journals |
| issn | 2939-8614 |
| language | English |
| publishDate | 2025-06-01 |
| publisher | Human Exchange Foundation |
| record_format | Article |
| series | Humán Innovációs Szemle |
| spelling | doaj-art-7faa90a61c9243f5ba8c87699f9f944f2025-08-20T02:24:14ZengHuman Exchange FoundationHumán Innovációs Szemle2939-86142025-06-0116179–9879–9810.61177/HISZ.2025.16.1.61417Svábok nyomában Azerbajdzsán földjénZoltán Eperjesi0https://orcid.org/0009-0006-6630-3858Wekerle Sándor Üzleti FőiskolaTanulmányomban a 19. század első felében az Orosz Birodalom dél-kaukázusi vidékére, a mai Azerbajdzsán észak-nyugati területére betelepült sváb lakosság 19-20. századi gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetét mutatom be. A sváb lakosság a zömében a napóleoni háborúk során megtépázott német Württembergi Királyság területéről a rossz gazdasági körülmények, valamint a vallási megkülönböztetés és üldöztetés miatt a jobb élet és megélhetés, valamint vallásszabadság reményében, I. Sándor orosz cár gazdasági kedvezményekkel kecsegtető hívó szavára, a Duna folyón lecsorogva, a Fekete tenger mentén végig haladva érte el a Dél-Kaukázus nyugati részeit, ahol településeket hoztak létre. A kezdeti nagyon komoly nehézségeket követően a sváb lakosság, akárcsak Kelet-Európa többi részén, mint például a Magyar Királyság bánsági, bácskai területein, Besszarábiában, illetve az Orosz Birodalom különböző régióiban (Fekete-tenger partvidéke, Volga mente) virágzó mezőgazdasági és bortermelő kultúrát, magas színvonalú kézművesipart és jelentős kereskedelmi központokat hozott létre. Az 1920 utáni szovjet kommunista rendszer államosította a korábbi német mezőgazdasági és ipari termelő- és kereskedelmi üzemeket. Miután a harmadik birodalom megtámadta a Szovjetuniót, a Dél-Kaukázus területén élő németeket, így az Azerbajdzsáni Szocialista Szovjet Köztársaság területén élő németeket is a kollektív bűnösség elve alapján az 1940-es évek során Kazahsztánba és Szibériába deportálták. Így ért véget a bő százhúsz évig tartó dél-kaukázusi virágzó sváb történelem és kultúra.https://ojs.ppke.hu/hisz/article/view/1377kivándorlásletelepedésmezőgazdaság és borkultúraállamosításdeportálás |
| spellingShingle | Zoltán Eperjesi Svábok nyomában Azerbajdzsán földjén Humán Innovációs Szemle kivándorlás letelepedés mezőgazdaság és borkultúra államosítás deportálás |
| title | Svábok nyomában Azerbajdzsán földjén |
| title_full | Svábok nyomában Azerbajdzsán földjén |
| title_fullStr | Svábok nyomában Azerbajdzsán földjén |
| title_full_unstemmed | Svábok nyomában Azerbajdzsán földjén |
| title_short | Svábok nyomában Azerbajdzsán földjén |
| title_sort | svabok nyomaban azerbajdzsan foldjen |
| topic | kivándorlás letelepedés mezőgazdaság és borkultúra államosítás deportálás |
| url | https://ojs.ppke.hu/hisz/article/view/1377 |
| work_keys_str_mv | AT zoltaneperjesi svaboknyomabanazerbajdzsanfoldjen |