Mezőgazdaság és foglalkoztatás a klímaváltozás szorításában
A magyar mezőgazdaság az utóbbi másfél évtizedben dinamikus átalakuláson ment át, amely az ágazat szinte minden jellemzőjét érinti. A folyamat hátterében számos tényező húzódik meg: a globalizálódó árupiacoktól a támogatáspolitikán át a klímaváltozásig. Mindezen tényezők közvetlenül vagy közvetve h...
Saved in:
| Main Authors: | , , , |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network
2024-12-01
|
| Series: | Tér és Társadalom |
| Subjects: | |
| Online Access: | http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3607 |
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | A magyar mezőgazdaság az utóbbi másfél évtizedben dinamikus átalakuláson ment át, amely az ágazat szinte minden jellemzőjét érinti. A folyamat hátterében számos tényező húzódik meg: a globalizálódó árupiacoktól a támogatáspolitikán át a klímaváltozásig. Mindezen tényezők közvetlenül vagy közvetve hatást gyakorolnak az ágazat munkaerőigényére, annak minőségi, mennyiségi és időbeli jellemzőinek alakulására. Míg a klíma változását és a munkaerőhiányt a tudományos kutatások külön vizsgálják, mi arra teszünk kísérletet, hogy összekapcsoljuk őket. A tanulmány első részében a releváns nemzetközi szakirodalom eredményeit mutatjuk be, amelyet Kapcsolt Államigazgatási Paneladatok elemzése követ. A paneladatokon végzett klaszteranalízis alapján országos szinten válik láthatóvá a mezőgazdaság főbb munkavállalói csoportjait érintő átrendeződés (2008–2017). A folyamat szélsőséges polarizációként jellemezhető, a főállású foglalkoztattak mellett az alkalmi munkások csoportja mutatott rendkívüli bővülést, amelyet a határozott idejű (idényjelleggel) foglalkoztatottak számának csökkenése kísért. Az alkalmi munkavállalók köre is élesen elkülönülő csoportokra tagolható: markáns réteget alkotnak a gyakorlatilag egész évben alkalmi munkából élők, valamint azok, akik csupán rövidebb ideig foglalkoztatott, ténylegesen alkalmi munkavállalók, és akik sok tekintetben kiszorították a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottakat.
Ezen munkaerőpiaci folyamatok és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás mögött meghúzódó okok feltárása érdekében kvalitatív kutatásokat végeztünk kertészeti, illetve szőlészeti ágazatokban dolgozó gazdálkodók körében Magyarország négy, eltérő mezőgazdasági jellemzőket mutató térségében, hogy feltárjuk alkalmazkodási stratégiáikat, a hétköznapok döntéseiből kirajzolódó gazdálkodói adaptációs irányokat, a döntések mögött meghúzódó megfontolásokat, szándékokat és korlátokat. A kvalitatív és kvantitatív kutatási eredmények egyaránt azt jelzik, hogy a hazai gazdálkodók a klímaváltozás jelentette termelési kockázatok növekedésének ellensúlyozására főként technikai, technológiai adaptációval válaszolnak, amely összekapcsolódik a munkaerőmegtakarítást jelentő gépesítéssel, emellett megfigyelhető egyfajta törekvés is az „alkalmas”, megbízható munkaerő egész éves, főállású foglalkoztatására. A klímaváltozás munkakörülményekre és munkatermelékenységre gyakorolt hatását a hazai gazdálkodók érzékelik, ám ezzel kapcsolatban egy „nem tudatos alkalmazkodásról” beszélhetünk (amelynek része a munkavégzés eltérő ütemezése, a gépesítés, az eszközök és módszerek fejlesztése, védőital biztosítása, a munkatempó rugalmas megválasztása stb.). Mindeközben érzékelhetően mérséklődik a munkaerőkínálat, feltételezésünk szerint többek között az egyre kedvezőtlenebbé váló munkakörülmények következtében.
|
|---|---|
| ISSN: | 0237-7683 2062-9923 |