Az értelmi önismeret problémája Descartes-nál – Boros Gábor nyomán
Boros Gábor „Descartes és Kant” című cikkében a descartes-i önismeret újszerű értelmezését adja, amely szerint az én ideája nem egy idea a sok közül, hanem egy olyan kitüntetett idea, amely minden más ideában benne foglaltatik. A dolgozat azon – Boros által ki nem fejtett – problémát igyekszik feld...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Eötvös Loránd University
2019-10-01
|
| Series: | Elpis |
| Subjects: | |
| Online Access: | https://ojs.elte.hu/elpis/article/view/7635 |
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| Summary: | Boros Gábor „Descartes és Kant” című cikkében a descartes-i önismeret újszerű értelmezését adja, amely szerint az én ideája nem egy idea a sok közül, hanem egy olyan kitüntetett idea, amely minden más ideában benne foglaltatik. A dolgozat azon – Boros által ki nem fejtett – problémát igyekszik felderíteni, hogy milyen ismeretelméleti erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy ezen kitüntetett ideát megismerjük. A cikk első részében Bourdin az Ellenvetések hetedik sorozatában megfogalmazott ellenvetése alapján amellett érvelek, hogy a magasabb rendű ideák – amelyek révén az elme önismeretre tesz szert – az idea vonatkoztatási módjai. A második részben az értelmi emlékezet bemutatásán keresztül amellett érvelek, hogy a képzeleti és értelmi tartalmak megkülönböztetése ismeretelméleti szempontból korántsem olyan problémamentes, mint metafizikai szempontból. Végül a cikk harmadik részében azt állítom, hogy az elme önismeretét önmaga cselekvésének tapasztalata konstituálja.
|
|---|---|
| ISSN: | 1788-8298 2732-3684 |