Villány településszerkezetének fejlődése a 18. századtól napjainkig
A tanulmány a dél-baranyai kisváros, Villány településszerkezetének változásait mutatja be a 18. század első felétől a 21. század elejéig. A római kori előzményekre épült középkori település a hódoltság után szerb, majd a 18. század közepétől német többségű telepesfaluként éledt újjá. A település e...
Saved in:
| Main Author: | |
|---|---|
| Format: | Article |
| Language: | English |
| Published: |
Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network
2024-12-01
|
| Series: | Tér és Társadalom |
| Subjects: | |
| Online Access: | http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3600 |
| Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
| _version_ | 1823856969933389824 |
|---|---|
| author | Zoltán Erdős |
| author_facet | Zoltán Erdős |
| author_sort | Zoltán Erdős |
| collection | DOAJ |
| description |
A tanulmány a dél-baranyai kisváros, Villány településszerkezetének változásait mutatja be a 18. század első felétől a 21. század elejéig. A római kori előzményekre épült középkori település a hódoltság után szerb, majd a 18. század közepétől német többségű telepesfaluként éledt újjá. A település ekkor a középkori eredetű út, valamint a szerb ortodox és a szintén középkori alapokra épült katolikus templom köré szerveződött, az uradalmi gazdasági létesítmények pedig a falu északi részén összpontosultak. Ez a struktúra a 19. század közepén, a borászat húzóágazattá válásával egészült ki: a családi gazdaságok a falu déli peremén építették fel présházaikat, a település központjában pedig bornagykereskedők villái, valamint hivatali épületek, oktatási intézmények és vendéglők, üzletek kaptak helyet. A szocializmus évtizedeiben, a lakosság nagyarányú gyarapodása mellett, a korábbiaknál tudatosabb településfejlesztési koncepció érvényesült. A kulturális, oktatási és idegenforgalmi létesítményeket a főutcán helyzeték el, az új ipari üzemeket a peremekre telepítették, a település nagy részét kitevő lakó-pihenőövezeteket pedig háztípusok és társadalmi csoportok szerint is szegmentálták. Ez a koncepció a korszak végére fellazult, a kialakuló borászati és idegenforgalmi magánvállalkozások a lakóterületbe ékelődve fejlődtek, és a lakosságot zavaró módon működtek. Részben ennek, részben az egyoldalú foglalkoztatási struktúrának köszönhetően a település lakossága gyors csökkenésnek indult. Az ezredforduló óta az önkormányzat deklarált célja, hogy összebékítse a turizmus és a helyi lakosság érdekeit, ezt szolgálták a legnagyobb városfejlesztési kezdeményezések: a Rendezvénytér és az elkerülő út megépítése, a közterek újjáélesztése és a közszolgáltatások fejlesztése, de ma még nyitott kérdés, hogy ezek elegendőek lesznek-e az egyre látványosabb népességfogyás megállításához.
A munka szakirodalmi alapját a településről megjelent öt monográfia, és néhány kisebb tanulmány jelentette. Ezek mellett elsődleges forrásként a szerző kartográfiai dokumentumokat, statisztikai adatfelvételeket, irattári állományokat, sajtóanyagokat, valamint utca- és címjegyzékeket használt.
|
| format | Article |
| id | doaj-art-3544ad016c074acb8be76f9baab9fffc |
| institution | Kabale University |
| issn | 0237-7683 2062-9923 |
| language | English |
| publishDate | 2024-12-01 |
| publisher | Centre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research Network |
| record_format | Article |
| series | Tér és Társadalom |
| spelling | doaj-art-3544ad016c074acb8be76f9baab9fffc2025-02-12T04:27:27ZengCentre for Economic and Regional Studies Eötvös Lóránd Research NetworkTér és Társadalom0237-76832062-99232024-12-0138410.17649/TET.38.4.3600Villány településszerkezetének fejlődése a 18. századtól napjainkigZoltán Erdős0https://orcid.org/0009-0005-2180-3472Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény A tanulmány a dél-baranyai kisváros, Villány településszerkezetének változásait mutatja be a 18. század első felétől a 21. század elejéig. A római kori előzményekre épült középkori település a hódoltság után szerb, majd a 18. század közepétől német többségű telepesfaluként éledt újjá. A település ekkor a középkori eredetű út, valamint a szerb ortodox és a szintén középkori alapokra épült katolikus templom köré szerveződött, az uradalmi gazdasági létesítmények pedig a falu északi részén összpontosultak. Ez a struktúra a 19. század közepén, a borászat húzóágazattá válásával egészült ki: a családi gazdaságok a falu déli peremén építették fel présházaikat, a település központjában pedig bornagykereskedők villái, valamint hivatali épületek, oktatási intézmények és vendéglők, üzletek kaptak helyet. A szocializmus évtizedeiben, a lakosság nagyarányú gyarapodása mellett, a korábbiaknál tudatosabb településfejlesztési koncepció érvényesült. A kulturális, oktatási és idegenforgalmi létesítményeket a főutcán helyzeték el, az új ipari üzemeket a peremekre telepítették, a település nagy részét kitevő lakó-pihenőövezeteket pedig háztípusok és társadalmi csoportok szerint is szegmentálták. Ez a koncepció a korszak végére fellazult, a kialakuló borászati és idegenforgalmi magánvállalkozások a lakóterületbe ékelődve fejlődtek, és a lakosságot zavaró módon működtek. Részben ennek, részben az egyoldalú foglalkoztatási struktúrának köszönhetően a település lakossága gyors csökkenésnek indult. Az ezredforduló óta az önkormányzat deklarált célja, hogy összebékítse a turizmus és a helyi lakosság érdekeit, ezt szolgálták a legnagyobb városfejlesztési kezdeményezések: a Rendezvénytér és az elkerülő út megépítése, a közterek újjáélesztése és a közszolgáltatások fejlesztése, de ma még nyitott kérdés, hogy ezek elegendőek lesznek-e az egyre látványosabb népességfogyás megállításához. A munka szakirodalmi alapját a településről megjelent öt monográfia, és néhány kisebb tanulmány jelentette. Ezek mellett elsődleges forrásként a szerző kartográfiai dokumentumokat, statisztikai adatfelvételeket, irattári állományokat, sajtóanyagokat, valamint utca- és címjegyzékeket használt. http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3600VillányBaranya megyevárosszerkezetvárosfejlődéstelepülésfejlesztéstelepülésmorfológia |
| spellingShingle | Zoltán Erdős Villány településszerkezetének fejlődése a 18. századtól napjainkig Tér és Társadalom Villány Baranya megye városszerkezet városfejlődés településfejlesztés településmorfológia |
| title | Villány településszerkezetének fejlődése a 18. századtól napjainkig |
| title_full | Villány településszerkezetének fejlődése a 18. századtól napjainkig |
| title_fullStr | Villány településszerkezetének fejlődése a 18. századtól napjainkig |
| title_full_unstemmed | Villány településszerkezetének fejlődése a 18. századtól napjainkig |
| title_short | Villány településszerkezetének fejlődése a 18. századtól napjainkig |
| title_sort | villany telepulesszerkezetenek fejlodese a 18 szazadtol napjainkig |
| topic | Villány Baranya megye városszerkezet városfejlődés településfejlesztés településmorfológia |
| url | http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3600 |
| work_keys_str_mv | AT zoltanerdos villanytelepulesszerkezetenekfejlodesea18szazadtolnapjainkig |