A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte
Cél: Egy százéves kriminálpszichológiai-jogi kuriózum, az 1925-ben dr. Unger Jenő tollából A Rend hasábjain megjelent Elfogult bűnösök című tanulmány és utóéletének ismertetése. Módszertan: A cikk szerzője korabeli dokumentumok és újságcikkek segítségével, az elemzett írás szerzőjének rövid bemu...
Saved in:
Main Author: | |
---|---|
Format: | Article |
Language: | English |
Published: |
Ministry of Interior of Hungary
2025-01-01
|
Series: | Belügyi Szemle |
Subjects: | |
Online Access: | https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1868 |
Tags: |
Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
|
_version_ | 1832582572968771584 |
---|---|
author | Mariann Sidló |
author_facet | Mariann Sidló |
author_sort | Mariann Sidló |
collection | DOAJ |
description |
Cél: Egy százéves kriminálpszichológiai-jogi kuriózum, az 1925-ben dr. Unger Jenő tollából A Rend hasábjain megjelent Elfogult bűnösök című tanulmány és utóéletének ismertetése.
Módszertan: A cikk szerzője korabeli dokumentumok és újságcikkek segítségével, az elemzett írás szerzőjének rövid bemutatása után ismerteti dr. Unger Jenő írását. Felvázolja a tanulmány keletkezésének szakmai előzményeit, mint például a bűnösség megállapításának jelentőségét, a rendőrség 1919-es államosításának okát, ezáltal kontextusba helyezve az írásművet. Ismerteti utóéletét, az 1925-ös New York-i rendőr világkonferencián való megjelenést. Mindeközben a mai olvasó számára értelmez a tanulmányban előforduló két kulcskifejezést.
Megállapítások: A cikkben tisztázást nyer a dr. Unger Jenő által használt „elfogultság” mai szóhasználattól eltérő alkalmazása. Az ismertetett tanulmány leírása szerint van egy olyan jelenség, mikor is a tettes beismeri az általa elkövetett tettet, de azt nem, hogy bűnt követett volna el. Ennek három alesetét különbözteti meg: a veleszületett elfogultságot, a nevelés/propaganda/befolyás hatására kialakított elfogultságot és a körülményekből fakadó lelki megrázkódtatás hatására előállott elfogultságot. A cikk végén a „mindenható állam” kifejezés is értelmezést nyer, mely lényegében nem más, mint az állam szuverenitása, s ez végső érvként szolgál az egyéni „jogértelmezésekkel” szemben.
Érték: Dr. Unger Jenő tanulmánya feltárta az ismertetett esetek sajátos pszichológiáját, a tettesben lejátszódó lelki folyamatokat, ezáltal megismerhetjük a korabeli kriminálpszichológia egy egyedi fejezetét. Emellett kitért a jogi konzekvenciákra is. A tanulmányt bemutató cikk által bepillantást nyerhetünk az adott korszakba, annak kriminalisztikájába.
|
format | Article |
id | doaj-art-3016491159fc463e8318a7d4f3aae8a4 |
institution | Kabale University |
issn | 2062-9494 2677-1632 |
language | English |
publishDate | 2025-01-01 |
publisher | Ministry of Interior of Hungary |
record_format | Article |
series | Belügyi Szemle |
spelling | doaj-art-3016491159fc463e8318a7d4f3aae8a42025-01-29T14:33:04ZengMinistry of Interior of HungaryBelügyi Szemle2062-94942677-16322025-01-0173110.38146/bsz-ajia.2025.v73.i1.pp97-111A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezteMariann Sidló0Nemzeti Közszolgálati Egyetem Cél: Egy százéves kriminálpszichológiai-jogi kuriózum, az 1925-ben dr. Unger Jenő tollából A Rend hasábjain megjelent Elfogult bűnösök című tanulmány és utóéletének ismertetése. Módszertan: A cikk szerzője korabeli dokumentumok és újságcikkek segítségével, az elemzett írás szerzőjének rövid bemutatása után ismerteti dr. Unger Jenő írását. Felvázolja a tanulmány keletkezésének szakmai előzményeit, mint például a bűnösség megállapításának jelentőségét, a rendőrség 1919-es államosításának okát, ezáltal kontextusba helyezve az írásművet. Ismerteti utóéletét, az 1925-ös New York-i rendőr világkonferencián való megjelenést. Mindeközben a mai olvasó számára értelmez a tanulmányban előforduló két kulcskifejezést. Megállapítások: A cikkben tisztázást nyer a dr. Unger Jenő által használt „elfogultság” mai szóhasználattól eltérő alkalmazása. Az ismertetett tanulmány leírása szerint van egy olyan jelenség, mikor is a tettes beismeri az általa elkövetett tettet, de azt nem, hogy bűnt követett volna el. Ennek három alesetét különbözteti meg: a veleszületett elfogultságot, a nevelés/propaganda/befolyás hatására kialakított elfogultságot és a körülményekből fakadó lelki megrázkódtatás hatására előállott elfogultságot. A cikk végén a „mindenható állam” kifejezés is értelmezést nyer, mely lényegében nem más, mint az állam szuverenitása, s ez végső érvként szolgál az egyéni „jogértelmezésekkel” szemben. Érték: Dr. Unger Jenő tanulmánya feltárta az ismertetett esetek sajátos pszichológiáját, a tettesben lejátszódó lelki folyamatokat, ezáltal megismerhetjük a korabeli kriminálpszichológia egy egyedi fejezetét. Emellett kitért a jogi konzekvenciákra is. A tanulmányt bemutató cikk által bepillantást nyerhetünk az adott korszakba, annak kriminalisztikájába. https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1868rendészettörténet, kriminálpszichológia, államelmélet, dr. Unger Jenő |
spellingShingle | Mariann Sidló A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte Belügyi Szemle rendészettörténet, kriminálpszichológia, államelmélet, dr. Unger Jenő |
title | A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte |
title_full | A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte |
title_fullStr | A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte |
title_full_unstemmed | A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte |
title_short | A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte |
title_sort | bunosseg megitelesenek szubjektiv oldala ahogy azt 1925 ben a kesobbi elso magyar kriminalisztikai tanszek vezetoje dr unger jeno ertelmezte |
topic | rendészettörténet, kriminálpszichológia, államelmélet, dr. Unger Jenő |
url | https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1868 |
work_keys_str_mv | AT mariannsidlo abunossegmegitelesenekszubjektivoldalaahogyazt1925benakesobbielsomagyarkriminalisztikaitanszekvezetojedrungerjenoertelmezte AT mariannsidlo bunossegmegitelesenekszubjektivoldalaahogyazt1925benakesobbielsomagyarkriminalisztikaitanszekvezetojedrungerjenoertelmezte |