A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte

Cél: Egy százéves kriminálpszichológiai-jogi kuriózum, az 1925-ben dr. Unger Jenő tollából A Rend hasábjain megjelent Elfogult bűnösök című tanulmány és utóéletének ismertetése. Módszertan: A cikk szerzője korabeli dokumentumok és újságcikkek segítségével, az elemzett írás szerzőjének rövid bemu...

Full description

Saved in:
Bibliographic Details
Main Author: Mariann Sidló
Format: Article
Language:English
Published: Ministry of Interior of Hungary 2025-01-01
Series:Belügyi Szemle
Subjects:
Online Access:https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1868
Tags: Add Tag
No Tags, Be the first to tag this record!
_version_ 1832582572968771584
author Mariann Sidló
author_facet Mariann Sidló
author_sort Mariann Sidló
collection DOAJ
description Cél: Egy százéves kriminálpszichológiai-jogi kuriózum, az 1925-ben dr. Unger Jenő tollából A Rend hasábjain megjelent Elfogult bűnösök című tanulmány és utóéletének ismertetése. Módszertan: A cikk szerzője korabeli dokumentumok és újságcikkek segítségével, az elemzett írás szerzőjének rövid bemutatása után ismerteti dr. Unger Jenő írását. Felvázolja a tanulmány keletkezésének szakmai előzményeit, mint például a bűnösség megállapításának jelentőségét, a rendőrség 1919-es államosításának okát, ezáltal kontextusba helyezve az írásművet. Ismerteti utóéletét, az 1925-ös New York-i rendőr világkonferencián való megjelenést. Mindeközben a mai olvasó számára értelmez a tanulmányban előforduló két kulcskifejezést. Megállapítások: A cikkben tisztázást nyer a dr. Unger Jenő által használt „elfogultság” mai szóhasználattól eltérő alkalmazása. Az ismertetett tanulmány leírása szerint van egy olyan jelenség, mikor is a tettes beismeri az általa elkövetett tettet, de azt nem, hogy bűnt követett volna el. Ennek három alesetét különbözteti meg: a veleszületett elfogultságot, a nevelés/propaganda/befolyás hatására kialakított elfogultságot és a körülményekből fakadó lelki megrázkódtatás hatására előállott elfogultságot. A cikk végén a „mindenható állam” kifejezés is értelmezést nyer, mely lényegében nem más, mint az állam szuverenitása, s ez végső érvként szolgál az egyéni „jogértelmezésekkel” szemben. Érték: Dr. Unger Jenő tanulmánya feltárta az ismertetett esetek sajátos pszichológiáját, a tettesben lejátszódó lelki folyamatokat, ezáltal megismerhetjük a korabeli kriminálpszichológia egy egyedi fejezetét. Emellett kitért a jogi konzekvenciákra is. A tanulmányt bemutató cikk által bepillantást nyerhetünk az adott korszakba, annak kriminalisztikájába.
format Article
id doaj-art-3016491159fc463e8318a7d4f3aae8a4
institution Kabale University
issn 2062-9494
2677-1632
language English
publishDate 2025-01-01
publisher Ministry of Interior of Hungary
record_format Article
series Belügyi Szemle
spelling doaj-art-3016491159fc463e8318a7d4f3aae8a42025-01-29T14:33:04ZengMinistry of Interior of HungaryBelügyi Szemle2062-94942677-16322025-01-0173110.38146/bsz-ajia.2025.v73.i1.pp97-111A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezteMariann Sidló0Nemzeti Közszolgálati Egyetem Cél: Egy százéves kriminálpszichológiai-jogi kuriózum, az 1925-ben dr. Unger Jenő tollából A Rend hasábjain megjelent Elfogult bűnösök című tanulmány és utóéletének ismertetése. Módszertan: A cikk szerzője korabeli dokumentumok és újságcikkek segítségével, az elemzett írás szerzőjének rövid bemutatása után ismerteti dr. Unger Jenő írását. Felvázolja a tanulmány keletkezésének szakmai előzményeit, mint például a bűnösség megállapításának jelentőségét, a rendőrség 1919-es államosításának okát, ezáltal kontextusba helyezve az írásművet. Ismerteti utóéletét, az 1925-ös New York-i rendőr világkonferencián való megjelenést. Mindeközben a mai olvasó számára értelmez a tanulmányban előforduló két kulcskifejezést. Megállapítások: A cikkben tisztázást nyer a dr. Unger Jenő által használt „elfogultság” mai szóhasználattól eltérő alkalmazása. Az ismertetett tanulmány leírása szerint van egy olyan jelenség, mikor is a tettes beismeri az általa elkövetett tettet, de azt nem, hogy bűnt követett volna el. Ennek három alesetét különbözteti meg: a veleszületett elfogultságot, a nevelés/propaganda/befolyás hatására kialakított elfogultságot és a körülményekből fakadó lelki megrázkódtatás hatására előállott elfogultságot. A cikk végén a „mindenható állam” kifejezés is értelmezést nyer, mely lényegében nem más, mint az állam szuverenitása, s ez végső érvként szolgál az egyéni „jogértelmezésekkel” szemben. Érték: Dr. Unger Jenő tanulmánya feltárta az ismertetett esetek sajátos pszichológiáját, a tettesben lejátszódó lelki folyamatokat, ezáltal megismerhetjük a korabeli kriminálpszichológia egy egyedi fejezetét. Emellett kitért a jogi konzekvenciákra is. A tanulmányt bemutató cikk által bepillantást nyerhetünk az adott korszakba, annak kriminalisztikájába. https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1868rendészettörténet, kriminálpszichológia, államelmélet, dr. Unger Jenő
spellingShingle Mariann Sidló
A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte
Belügyi Szemle
rendészettörténet, kriminálpszichológia, államelmélet, dr. Unger Jenő
title A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte
title_full A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte
title_fullStr A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte
title_full_unstemmed A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte
title_short A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte
title_sort bunosseg megitelesenek szubjektiv oldala ahogy azt 1925 ben a kesobbi elso magyar kriminalisztikai tanszek vezetoje dr unger jeno ertelmezte
topic rendészettörténet, kriminálpszichológia, államelmélet, dr. Unger Jenő
url https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1868
work_keys_str_mv AT mariannsidlo abunossegmegitelesenekszubjektivoldalaahogyazt1925benakesobbielsomagyarkriminalisztikaitanszekvezetojedrungerjenoertelmezte
AT mariannsidlo bunossegmegitelesenekszubjektivoldalaahogyazt1925benakesobbielsomagyarkriminalisztikaitanszekvezetojedrungerjenoertelmezte